Az RPC kifejezést, amely a Rich Photorealistic Content rövidítése, a Kép Alapú Megjelenítés (Image-Based Rendering - IBR) technológián alapuló és az ArchVision céghez kötődő programok és tartalom leírására használják. (Az RPC ezen fájlok kiterjesztését is jelenti.) Ez a megoldás nagyon kedvelt módszerré vált a számítógépes grafikus környezetben komplex objektumok megjelenítésére.
Az RPC technológia nagyon jó minőségű képek adatait illeszti össze minimális poligonszámú geometriával, ily módon jelenítve meg az objektumot 3D-ben. Amint a kamera mozog a képernyőn, a képek megadják a 3D objektum valós megjelenítését, anélkül, hogy ehhez a test bonyolult geometriai leírását használnák. A renderelési időben az RPC módszer kiszámolja az RPC objektum látószögét a virtuális kamerához képest. Mindig a megfelelő képeket állítja elő, így azt az illúziót keltik, hogy a valódi objektumot látjuk.
Ezek az új objektumok annyiban különböznek a sprite-októl, hogy két objektum-képsíkból tevődnek össze, amelyek egymásra merőlegesen állnak, mint valami makett. Ebből következik, hogy elforgatásukkor más-más képet mutatnak magukról, kvázi térben forognak. Azt az illúziót keltik, hogy a tárgy tökéletes képét látjuk a fotórealisztikus képen vagy filmen.
Az alábbi fotórealisztikus képen a férfit háttal, illetve oldalról látjuk a nézőpontnak megfelelően.
Mi a sprite?
A sprite-ok alkalmasak arra, hogy a terven úgy helyezzünk el növényeket, embereket, autókat, hogy az ne lassítsa a tervet, de a fotórealisztikus megjelenítésben valósághű látványt adjon. Ehhez rendelkeznünk kell az objektumok fotójával. Ezekből gyorsan és egyszerűen lehet sprit-ot definiálni, bővítve az objektumkönyvtárat. Az RPC objektumokkal szemben sprite-nak nincs térhatása, a valóságban 0 vastagságú sík. Mindig arra fordul, amerről nézzük. Sok esetben jól használható.